Rezorcin-formaldehid széngél pórusai

Az ún. RF aerogél rezorcin és formaldehid polimerizációjából keletkező térhálós polimer, mely pórusmérete a szintézis paramétereitől függ. Az RF aerogél égetésével széngél képződik, mely katalizátorként való alkalmazásának feltétele a pórusméret pontos ismerete. Az RF széngél pórusszerkezetét ciklohexános és vizes közegben vizsgáltuk. Ciklohexánban szuszpendálva a széngélt, NMR krioporozimetriás méréseket végeztünk. A mintában kis pórusmérettartományban összefüggő pórusrendszer, átjárható pórusok találhatók. A pórusokat gömb alakúnak feltételezve, méretük (sugár, r) 9nm, igen széles pórusméreteloszlással. A kis pórusok mellett az olvadás és fagyás görbék alapján nagyobb méretű pórusok is jelen vannak. Az olvadás- és fagyáspontcsökkenés aránya hengeres pórusokra utal (ábra) , melyek mérete méréseink alapján ~57nm (r). A diffúziometriás mérésekből meghatározható volt a szabad ciklohexán diffúziós állandója (1,48×10-5 cm2/s), míg nagyobb diffúzióidőt alkalmazva a szabad ciklohexán mellett megjelent a pórusba zárt ciklohexán két nagyságrenddel kisebb diffúziós állandóval, bizonyítva a pórusok jelenlétét.

Vizes közegben a kisméretű pórusok nem kimutathatóak, feltehetően a víz és a ciklohexán közötti peremszögbeli különbség miatt, ezeket a pórusokat a víz nem nedvesíti. A nagyobb pórusok esetében hasonló eredmény adódik, mint ciklohexános közegben.

A hengeres pórusokra utaló hiszterézis az RF széngél olvadás- és fagyásgörbéin:

 

This entry was posted in Nincs kategorizálva. Bookmark the permalink.

Comments are closed.