A peremszög nem hátrál tovább

 

 

Kedves Kolléga, Érdeklődő! 

Szeretettel köszöntöm a Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék honlapjának kutatói blogján, az egész tanszékünk nevében!

A tanszékünkön folyó kutatások igen szerteágazóak. Úgy gondolom, állíthatom, hogy minden kolléga kicsit más szemszögből tekint egy adott problémát, és így lehetséges, hogy a kis létszám ellenére igen tág a tanszék kutatási területe, beleértve a polielektrolit molekulák szintézisét, jellemzését, a dendrimer molekulák kölcsönhatásainak, komplexképzésének vizsgálatát, emulziók, szolok és porózus anyagok vizsgálatát, határfelületi reakciók, adszorpciós jelenségek vizsgálatát agyagásványokon, stb.

A kolloidkémiai vonatkozás mellett igen fontos ezen kutatások környezetkémiai jelentősége is, ami pedig a megvalósítást illeti, számos technika áll rendelkezésünkre (spektrofotometria, HPLC, NMR, reometria, viszkozimetria, titrimetria, fényszórás, adszorpciós technikák, radioaktív nyomjelzés, stb.) lehetővé téve a kolloidkémia egyedi megközelítését.

Egy kutatói blog létrehozása a tanszéki honlapon régi tervünk volt, azzal az egyik céllal, hogy szélesebb körben megismertessük a tanszéken folyó kutatásokat. Másik célunk az volt, hogy a blog kapcsán létrehozzunk egy olyan kutatói fórumot, ahol a kolloidkémia, környezetkémia és NMR spektroszkópia tudományterületén dolgozó kollégák megoszthatják egymással gondolataikat, tapasztalataikat, ezzel segítve egymás munkáját és szélesítve egymás látókörét. Ezúton szeretnék tehát ösztönözni minden kedves érdeklődőt és kollégát, hogy hozzászólásaikkal, bejegyzéseikkel gazdagítsák a blogot, hozzunk létre egy tudományos fórumot a kolloidkémia, a környezetkémia és az NMR spektroszkópia legaktuálisabb
eredményeinek, problémáinak megvitatására. 
 

Kéri Mónika


This entry was posted in Általános. Bookmark the permalink.

One Response to A peremszög nem hátrál tovább

  1. Egy hete járt nálunk Ioan Ardelelan a kolozsvári Műszaki Egyetem professzora. Egy érdekes előadást tartott a kisfelbontású NMR alkalmazásáról lágy és porózus anyagok vizsgálatára. Segítségével az az érzésem, hogy ebben jócskán előre kellene és előre is tudnánk haladni. Mindenestre elkezdtük az olivaolaj és a napraforgómag vizsgálatát. A tervek szerint először a diffúzió mérését az olivaolajban kíséreljük meg. Technikailag már működik a rendszer, most az értékeléssel küzdünk. Ezt követően a napraforgó magban fogunk olajért kutatni, hátha sikerülne megtalálni, hogy milyen formában van benne. Ha a diffúziómérés nem alkalmazható, akkor teszteljük rajta a CPMG szekvenciát, és megpróbáljuk a T2-relaxáció echo-idő függésével jellemezni a rendszert. Próbálkozunk, próbálkozunk …